Hír

A kínai megújuló energiatermelés 2022-re 2,7 billió kilowattórára fog emelkedni

Kína régóta a fosszilis tüzelőanyagok fő fogyasztójaként ismert, de az elmúlt években az ország jelentős lépéseket tett a megújuló energia felhasználásának növelése felé. 2020-ban Kína volt a világ legnagyobb szél- és napenergia-termelője, és most jó úton halad, hogy 2022-ig lenyűgöző, 2,7 billió kilowattóra villamos energiát állítson elő megújuló forrásokból.

Ezt az ambiciózus célt a kínai Nemzeti Energiaügyi Hivatal (NEA) tűzte ki, amely azon dolgozik, hogy növelje a megújuló energia részarányát az ország teljes energiamixében. A NEA szerint a nem fosszilis tüzelőanyagok aránya Kína primerenergia-fogyasztásában 2020-ra várhatóan eléri a 15%-ot, 2030-ra pedig a 20%-ot.

E cél elérése érdekében a kínai kormány számos intézkedést hajtott végre a megújuló energiákba való befektetés ösztönzése érdekében. Ide tartozik a szél- és napenergia-projektek támogatása, a megújuló energiával foglalkozó cégek adókedvezménye, valamint az a követelmény, hogy a közszolgáltatók energiájuk bizonyos százalékát megújuló forrásból vásárolják.

Kína megújulóenergia-boomjának egyik fő mozgatórugója a napenergia-ipar gyors növekedése volt. Kína ma a világ legnagyobb napelem-gyártója, és itt találhatók a világ legnagyobb naperőművei. Emellett az ország jelentős összegeket fektetett be a szélenergiába, Kína számos pontján ma már szélerőművek is helyet kaptak a tájon.

Egy másik tényező, amely hozzájárult Kína sikeréhez a megújuló energia terén, az erős hazai ellátási lánc. A kínai vállalatok részt vesznek a megújuló energia értékláncának minden szakaszában, a napelemek és szélturbinák gyártásától a megújuló energia projektek telepítéséig és üzemeltetéséig. Ez segített alacsonyan tartani a költségeket, és elérhetőbbé tette a megújuló energiát a fogyasztók számára.

A kínai megújulóenergia-boom következményei jelentősek a globális energiapiacra nézve. Ahogy Kína továbbra is a megújuló energia felé fordul, valószínűleg csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, ami jelentős hatással lehet a globális olaj- és gázpiacokra. Ezenkívül Kína vezető szerepe a megújuló energia területén más országokat is arra ösztönözhet, hogy növeljék saját beruházásaikat a tiszta energiába.

Vannak azonban olyan kihívások is, amelyeket le kell küzdeni, ha Kína teljesíteni akarja a megújuló energiatermelésre vonatkozó ambiciózus céljait. Az egyik fő kihívás a szél- és napenergia időszakos működése, ami megnehezítheti ezen források hálózatba integrálását. A probléma megoldása érdekében Kína olyan energiatároló technológiákba fektet be, mint például az akkumulátorok és a szivattyús víztároló.

Összefoglalva, Kína jó úton halad afelé, hogy globális vezető szerepet töltsön be a megújuló energiatermelésben. A NEA által kitűzött ambiciózus célokkal és erős hazai ellátási lánccal Kína készen áll arra, hogy továbbra is gyors növekedést érjen el ebben az ágazatban. Ennek a növekedésnek a globális energiapiacra gyakorolt ​​hatásai jelentősek, és érdekes lesz látni, hogyan reagálnak más országok Kína vezető szerepére ezen a területen.